Az egész világnak észbe kellett volna kapnia Prométheusz óta, hogy baj van. Teljesen mindegy, kinek tetszett és kinek nem tetszett, amikor Ridley Scott kitalálta, hogy Alien filmet rendez alienek nélkül. Olyan ez, mintha Forma-1-es közvetítést néznénk autók nélkül. Teljesen mindegy, mit kaptunk helyette, jeleznie kellett volna a kollektív receptorainknak, hogy baj van. Pedig már előtte is rezgett a léc, de amikor Scott kitalálta, hogy elkezdi a saját életművét felzabálni, akkor tényleg be kellett volna jeleznie a vészharangnak.
Ezt követően Scott elszalasztott egy hatalmas lehetőséget a C házzal, majd még egyet a Napóleon című filmmel. De komolyan, ki az a barom, akinek egy Napóleon témájú filmnél az jut eszébe, hogy a központi téma az legyen, hogy nem jött ki a feleségével, és hogy hogyan kell őt kielégítenie szexuálisan? Valamiért Scott úgy döntött, hogy ez a téma sokkal fontosabb, mint mondjuk az itáliai hadjárat. Scott több mint 10 éve gyártja a rosszabbnál rosszabb filmeket, és most, 2024-ben jutott el odáig, hogy 23 év után folytassa az egyik filmjét, amiért történetesen még Oscar-díjra is felterjesztették: A Gladiátor.
A történet igazából a Gladiátor első részének újra elmesélése, kicsit nagyobb léptékben. Most nem egy frusztráltságában meghibbant császárt kapunk, hanem egy alapból megbolondult ikerpárt: Karakallát és Gétát. Az itteni rabszolgakereskedő valójában nagyra törő politikai aspiráns is, a hősünk pedig ismét egy hadvezér, akiről valahol a történet felénél kiderül, hogy inkább egy afféle népmesei hős, aki ha helytáll, viheti a teljes királyságot.
A film egy látványos csatával indít, ami egyébként még egész lelkesítő. Aztán ahogyan a látvány csillapodik, úgy kerül előtérbe az emberi oldal. A főszereplő, Hannó kapcsolata a fogvatartójával és a sorstársaival, illetve a bosszú szomja a gladiátor 2-re vonatkozóan. Scottnak több mint két évtizede volt lehetősége kitalálni, mit akar kihozni belőle, de a végeredmény láttán nem igazán értem, miért kellett megbolygatni ezt a témát.
Még az US esetében is értem, hogy ki akarta bővíteni az univerzumot, de a Gladiátor 2 olyan mértékben nem tesz hozzá az alapműhöz, hogy azt már csak egy reprodukálható megoldásnak lehet nevezni. A Gladiátor 2 nem más, mint az első rész kendőzetlen újrahasznosítása, ami alatt folyamatosan az motoszkált a fejemben, hogy az íróknak tényleg ennyire nem volt elképzelésük, hogy merre tovább, hogy mit lehetne még ebből a témából kihozni.
Még az ébredő erőféle újrázás is igazából megvalósítható lenne, és ki lehetne hozni ebből az egészből valamit, csak igazából az a baj, hogy a Gladiátor 2-nek nem az a legnagyobb problémája, hogy inspirálódik az első részből, vagy hogy szemrebbenés nélkül emel át kompletten paneleket, hanem hogy azt milyen rosszul, néhány esetben milyen károsan teszi.
Kezdjük azzal, hogy a főszereplő, Paul Mescal, eddig nem nagyon hallottam róla, ami nem csoda, mert mindössze három éve költözött a nagyvászonra. De az itt látottak alapján nem teljesen értem, hogy egy ezt megelőzőleg leginkább rövidfilmekben és videoklipekben szereplő színészre miért bíztak rá egy több mint 300 millió dolláros projektet: ez lenne a Gladiátor 2. Legalább ennyire nem értem, hogy miért dobták be a mély vízbe Denzel Washington és Pedro Pascal mellé, akik minden idők egyik legjobb színészei, és az utóbbi évek egyik legfoglalkoztatottabb színésze. Kicsit aljasságnak érzem, és láthatóan nagy is volt erre a kabát.
A Gladiátor 2 főszerepében szegény eléggé gyenge volt, és lehet azt mondani, hogy nem tudott mit kezdeni a karakterrel. Csak az a fura, hogy nála kisebb szerepekben is sokkal jobban átélhető alakítást látunk Mescal-tól, akár a felesége elvesztésén kesereg, akár egy tivornyán érzi jól magát, akár a Colosseumban küzd másokkal. Történelmi hitelességet meg még annyit sem érdemes várni tőle, mint az elődjétől. Például a római Colosseumot valóban elárasztották vízzel, és ez történelmi tény, de nem úsztak benne cápák, már csak azért sem, mert az elárasztás alkalmával körülbelül 150-160 cmnyi vízről beszélünk. A szenátorok sem olvastak újságot, meg Guttenberg meg viccnek volt.
Scott filmje egyszerűen képtelen autonóm alkotásként működni. Egy ideig mindez csak omázsnak tűnik, de egy idő után feltűnik, hogy olyan mértékben kapaszkodnak a Maximus időszakba, mint a Disney-érás Star Wars-ok a Skywalker családba. Mivel ez csupán második rész, így ez bocsánatos bűn lehetne, ám itt jön be a film egyik nagy csavarja, hogy post mortem úgy lemossa a keresztvizet Maximus-ról, mint annak a rendje. A jóságos hadvezérből lett gladiátorról ugyanis kiderül, hogy volt neki egy zabolátlan gyereke, annyi idős, mint az a fia, akit Komóduszék megöltek, akiért végül a film végén ugye bosszút áll.
Ezzel a film közvetve azt állítja, hogy a birodalmához és a családjához hűséges Maximusnak egy új numeráért el sem kellett hagynia Rómát, ami azért árnyal egy keveset a karakterén. Így visszamenőleg nem merem tippelni, hogy az írók arra nem vettek fáradtságot, hogy megnézzék az első részt, mielőtt nekiálltak írni a másodikat. De értitek, legalább a látvány a helyén lenne, és a filmes ütközetnél nem érezném azt, hogy a tengert látva az Assassin's Creed: Black Flag-ben szebb tengerünk volt, vagy miközben a Majmok bolygója birodalmánál fotorealisztikus majmaink voltak, addig itt a pávián úgy néz ki, mintha valami pre-generációs konzolos játékot látnánk.
A Gladiátor 2 azért is szomorú, hogy ilyen rossz lett, mert idén nem sok érvünk volt amellett, hogy moziba menjünk. De amikor egy 300 millió dollárból forgott látványfilm is olyan minőséget képvisel, hogy nemhogy moziban, még VOD-on sem feltétlenül ajánlom, akkor őszintén mondom, hogy nem lennék a mozi üzemeltető cégek helyében. Ridley Scottra is mondhatnánk, hogy kijárna neki egy sikerfilm, de az a helyzet, hogy így közel 90 évesen szerintem neki már nem filmeznie kellene, hanem bőven unokázni.
Elképzelésem sincs, miért érez belső késztetést arra, hogy lerombolja az életművét, és miért akarta minden áron elkészíteni a Gladiátor 2-t. De a személyes véleményem az, hogy mindenki jobban jár, ha nem moziban nézi meg, hanem megvárja, hogy a TV-ben vagy valamelyik streaming szolgáltatónál elérhető legyen.
A cikkben megemlített színészek, filmek és sorozatok adatlapjai, egy kattintással megnézhetitek a filmek előzeteseit vagy kattinthattok egy színész, sorozat adatlapjára.
