1556-ban Izabellát, I. János magyar király özvegyét, Erdély fejedelmének ismerik el.
1562-ben Madridban megszületett Lope de Vega (eredeti nevén: Lope Félix de Vega Carpio) spanyol lírikus, a nemzeti színjátszás atyja.
1802-ben a magyar nemzetnek ajándékozta könyvtárát, numizmatikai és magyar történelmi gyûjteményét Széchényi Ferenc gróf, aki ezzel megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, és létrehozta az Országos Széchenyi Könyvtár alapjait.
1835-ben megszületett Skóciában a jótékonysági akcióiról híres Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója.
1844-ben született Karl Benz mérnök, feltaláló, az autózás úttörõje. († 1929)
1846-ban megszületett Carry Nation amerikai társadalomújító, aki az antialkoholizmus védelmezõje és a szesztilalom indítványozója volt, baltával verte szét a kocsmákat.
1867-ben Alfred Nobel a szabadalmaztatta dinamitot.
1888-ban Felsõkázsmárkon megszületett Putnoky László vegyészmérnök, az üvegipar egyik európai szaktekintélye.
1893ban megalapították Madártani Intézetet (a világ elsõ ilyen állami intézetének). Elsõ vezetõje Herman Ottó, utódja Chernel István.
1915-ben August von Mackensen német tábornagy seregei gyõzelmet aratnak Rigómezõnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.
1921-ben megszületett Pilinszky János a huszadik század egyik legjelentõsebb katolikus érzésû magyar költõje.
1953-ban a magyar labdarúgó Aranycsapat a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyõzi a hazai pályán 90 éve veretlen angol válogatottat..
1954-ben megszünt a Magyar–Szovjet Hajózási Részvénytársaság (MESZHART) és a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Társaság (MASZOVLET) és megalakult a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) és a Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV).
1971-ben mutatják be Huszárik Zoltán Szimbád c. filmjét.
1975-ben meghalt Benedikt Ottó villamosmérnök, a róla elnevezett motor mechanizmusának kidolgozója.
Ma ünneplik névnapjukat: Alán, Aliz, Elza, Erzsébet, Katalin, Kitti
