1131-ben halt meg II. István magyar király, akit apja, Könyves Kálmán már 4 éves korában királlyá koronáztatott. (* 1101)
1445-ben született Sandro Botticelli itáliai festõ, a korai reneszánsz (Quattrocento) idején a firenzei iskola legjelesebb képviselõje. († 1510)
1456-ban Krakkóban megszületett II. (Jagelló) Ulászló magyar király (I. Ulászló néven Csehország királya), akinek Lajos fia (a késõbbi II. Lajos magyar király) Habsburg Máriát vette feleségül, Anna leánya pedig Habsburg Ferdinándnak, Mária testvérének a felesége lett. († 1516)
1562-ben a vassy-i vérfürdõvel megkezdõdtek a francia vallásháborúk.
1565-ben Estácio de Sá spanyol gyarmatosító megalapította Rio de Janeirót a cukorsüveghegy közelében.
1579-ben a magyar papok képzésére XIII. Gergely pápa megalapítja Rómában a Collegium Hungaricumot.
1692-ben elkezdõdtek Salemben a boszorkányperek. Elsõként négy nõt ítéltek el.
1792-ben Bécsben 44 éves korában, tüdõgyulladásban meghalt II. Lipót magyar király (egyidejûleg német-római császár és cseh király), aki bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását. (* 1747)
1810-ben született Frédéric Chopin lengyel születésû francia zeneszerzõ. († 1849)
1813-ban megszületett Reitter Ferenc, mérnök, a budapesti rakpartok tervezõje, építõje.
1817-ben Bernhard Antal technikus, feltaláló vízre bocsátotta a Carolina nevû elsõ dunai gõzhajót.
1872-ben az amerikai kongresszus döntött a Yellowstone Nemzeti Park létrehozásáról.
1881-ben megalapították a Magyar Távirati Irodát.
1885-ben megszületett Pethõ Sándor publicista, író, történész, a Magyar Nemzet címû lap alapítója. († 1940)
1886-ban megszületett Oskar Kokoschka, orosz-osztrák-brit festõ, aki Erasmus díjat kapott 1960-ban. († 1980)
1906-ban meghalt Zichy Mihály festõ, grafikus, a magyar rajzmûvészet egyik úttörõje. (* 1827)
1907-ben megszületett Barényi Béla feltaláló, mérnök, az autóknál használatos törési teszt és a gyûrõdési zóna kifejlesztõje.
1908-ban megszületett Hegedûs Lajos nyelvész, tanár, aki létrehozta az elsõ fonetikai laboratóriumot, és az általa készített felvételekbõl megalapította a magyar nyelvjárások múzeumát.
1915-ben megindul Budapesten a menetrend szerinti autóbuszközlekedés.
1917-ben Babits Mihályt perbe fogják "Fortissimo"" c. háborúellenes verse miatt, és elkobozzák a Nyugat e számát.
1920-ban a Nemzetgyûlés elsöprõ többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst.
1943-ban a túl erõs radioaktív sugárzás miatt leállítják a világ elsõ atomreaktorát, melyet 1942. december 2-én helyeztek üzembe Chicagóban, többek közt az olasz Enrico Fermi, Szilárd Leó és Wigner Jenõ munkája eredményeként.
1947-ben megkezdte mûködését az IMF, a Nemzetközi Pénzügyi Alap.
1966-ban a Vénusz-3 szovjet ûrszonda elsõként érte el a Vénusz bolygót.
